Ragadozómadár-védelem
A Pilis Természetvédelmi Egyesület (PiTE) tagjai az elmúlt években folyamatosan dolgoztak a ragadozómadár-fajok állományainak növelése érdekében – talán részben ennek is köszönhető, hogy visszatelepült két fokozottan védett faj (a rétisas és a vándorsólyom) a Dunakanyarba. Egyesületünk a megkezdett munkát folytatja, amelynek egyes elemei a következők:
Állománytérképezés. A ragadozómadár-fajok állományainak, fészkelő- és táplálkozó-helyeinek feltérképezéséhez, és így az adatbázis megalkotásához a következő tevékenységeket végezzük:
-
Rendszeres terepi bejárások egész évben. A táplálkozó-területek, fészkelőhelyek, revírek, telelőhelyek, fészkek, éjszakázóhelyek, veszélyeztető tényezők feltérképezése.
-
Szinkronmegfigyelések. Egyes területek egyidejű megfigyelése több pontból: állomány- és revírtérképezés.
-
Gyűrűzés, színesgyűrűzés. Egyes kiemelt fontosságú fajok (vándorsólyom, feketególya, kígyászölyv) fiókáinak gyűrűzését végezzük el, amelynek eredményeképpen többet megtudunk az egyes fajok szokásairól és a rájuk leselkedő veszélyekről. (A gyűrűzés megfelelő hatósági jogosítványok és engedélyek birtokában, az MME szakértőinek bevonásával történik.)
-
Regionális fajvédelmi tervek. Célunk - az állományviszonyok, trendek és a fészkelőhelyek, illetve táplálkozó-területek ismeretében - regionális és helyi védelmi tervet készítése a fokozottan védett, és a csökkenő állományú fajok megóvására, az érintett érdekcsoportok (erdészek, vadászok, önkormányzatok, DINPI) bevonásával.
Fészekőrzés. Fészekőrzést szervezünk a legveszélyeztetettebb vándorsólyom pároknál, a zavarás megelőzése céljából. A fészekőrzés folyamatos felügyeletet jelent a tojásrakástól a fiókák kirepüléséig.
Fészkelési lehetőségek megteremtése. A tevékenység során jól bevált fészektálcákat és fészekodúkat helyezünk ki – 40 darabot – elsősorban a jó táplálkozóterületek közelében. A sziklán költő fajok számára pedig – amennyiben szükséges – biztonságos (elsősorban esőtől és a szőrmés ragadozóktól védett) fészkelőpárkányokat alakítunk ki.
Integrált ragadozómadár-védelem. Az egyes fokozottan védett és védett fajokkal kapcsolatos védelmi célkitűzéseit szem előtt tartva próbálunk megoldást keresni, amennyiben más érdekcsoportokkal (erdészek, vadászok, turisták, stb.) való konfliktus lehetősége felmerül.
Szigetelőpapucsok
felszerelése. A projekt keretében a 120 legveszélyesebb oszlopot
speciális szigetelőpapucsokkal szereljük fel, ami megakadályozza, hogy az
oszlopokra szálló madarakat áramütés érje.
Eddigi eredményeink:
-
2000-től minden tavasszal megszerveztük a területünkön fészkelő fokozottan védett vándorsólyom költésének őrzését, talán ennek is köszönhető, hogy ma az országban a Dunakanyar térségében él a legerősebb vándorsólyom populáció;
-
2001-től 15-20 költőládát helyeztünk ki a területünkön költő macskabaglyok és uráli baglyok számára;
-
2003-ban 2, 2005-ben 3 műfészket helyeztünk ki a fokozottan védett fekete gólya és rétisas számára a Visegrádi-hegység és a Táti-szigetek területén, amelynek köszönhetően 2005-ben – a 20. század eleje óta először – ismét sikeresen költött rétisas a térségben;
-
2003-ban közel 50, 2004-ben több mint 80 ürgét telepítettünk az esztergomi repülőtér területére, mellyel az ottani populációt sikerült megerősíteni, amely fontos táplálékát képezi a fokozottan védett kerecsensólyomnak;
-
2005-ben (szeptember 9-11), a Pilis Természetvédelmi Egyesület szervezte a ragadozómadarak védelmével foglalkozó szakemberek országos szakmai találkozóját, melyen az összes nemzeti park és az MME Helyi csoportjai is képviseltették magukat, összesen 73 résztvevővel;
-
2006-ban a Pilisben is elkezdődött a vándorsólymok egyedi betű-szám kombinációval ellátott színesgyűrűkkel történő jelölése. A gyűrűk segítségével egyedileg is azonosíthatók lesznek a hazánkban kirepült vándorsólymok. A pilisi madarak piros gyűrűket kaptak, amelyeken a betű és a szám fehér színű.